Még közel nincs vége a szokásos két hetes szünetnek, de a gyerekek már olyan fáradtak, mintha soha nem is lett volna. Ma sikerült először 8-ra pizsibe varázsolni őket és 9-kor már visszintesbe, most 10-re elértünk az esti meséhez ("Apu, mesélj igazat!", "Akkor mesélek az első csillagok maradványairól, az jó lesz?" "Jó!").
Szóval életünk első igazi karácsonya nagyon jól sikerült. Dani választott gyönyörű fenyőfát, Anita választott szép díszeket (rózsaszínűt is), együtt sütöttünk, főztünk, csomagoltunk. Jó volt kicsit semmit tenni, nem reggel 7kor kelni és 12-re ebédet főzni. Csak hogy kicsit mozgalmasabb legyen, Anitával azért hazaugrottunk két napra, teszteltük az éjszakai vonat kapacitásait. Hát se szélesebb, se vízszintesebb nem lett a kupéban az ágy, de jól járható út. Így harminc felett már kicsit másnapos az ember, hogy a feje hol lefele, hol felfele áll, de a gyerek nagyon élvezte. A srácok közben síeltek és buliztak, ették a maradékokat és a hamburgereket.
Aztán már jöttek is a vendégek és már nyakunkon is volt a szilveszteri buli. Ide mentünk , csak valahogy fehérebb volt a környék. A gyerekeknek paradicsomi állapotok: hatalmas, négyszintes ház, rengeteg búvóhellyel, kint hatalmas szabad tér kalandozni, enni- és innivaló 24 órában, lefekvés akármikor, felkelés akármikor. A srácok is jól mulattak, meg mi is. Szerintem az egyik legjobb buli volt, egyszer hajnalig tánccal, másszor meg hajnalig karaokéval. Meglepő módon senki sem törte össze magát, és a ház egyenlege is pozitív lett: Kozi megszerelt egy lámpát, nagyDaniék egy ágyat, Paulina úgy kiporszívózott, mint előtte senki. A ház (remélhetőleg) egyetlen egere pedig vélhetően alkoholmérgezésben elhunyt, miután kinyalta a caipirinas poharat. Egyszóval emlékezetes hétvége volt. Azóta is pihenjük.
Linkek
Blogarchívum
