Röviden

Az újabb fejlemények a gyerekekről: Anita megtanult kétkerekűvel biciklizni. Ennek örömére kapott egy toggolinos kisbicajt, kosárral, hogy ne csak futtában-dőltében szálljon le a menet végén. Még a kontrával vannak gondok, mert csak az első féket szeretné használni. A régi kisbiciklijét pedig, aminek eltörött a váza, már harmadik napja szerelik szét és vissza a gyerekek. Anita elkezdett németül beszélgetni, toggolino.de hatására leginkább a  Klasse! és Gut gemacht! fordul elő újabban. Minden nap megkérdi, mikor síelünk már, de még három hét, hogy kinyit a síkölcsönző...
Dani elkezdett hegedülni. Meglepően gyötrelemmentes a gyakorlási ideje, pedig kicsit aggódtunk a nyekergés miatt. A tanárnő szerint korához képest egész helyesen húzza a vonót. Elkezdte a tájfutást is (na jó, tájgyaloglás), ami egyelőre az erdőben bujócskázást jelenti térképolvasással kombinálva. Nagyon élvezi. Ráadásul ez plusz két órát jelent  a kedvenc német barátjával. A tanárbácsi szerint pedig eddig minden elveszett gyerek megkerült a nap végére. Most aggódjunk vagy ne aggódjunk?
Múlt héten elvitték őket az iskolával kirándulni a Langnau-Albishorn-Türlen útvonalra, ami kb. 10km fel-le. Simán megcsinálta az egész osztály. És este még simán lezavarta Dani a másfél órás fociedzést is. Igaz, utána 9-kor aludt, mint a bunda. Ezentúl már csak Anitára lehet kenni, ha nincs kedvünk túrázni....
A másik, hogy kapott ő is új biciklit, 26'-os, M-es vázas. Nagyondenagyon örült. Igazi mountain bike. Dönget vele rettenetesen, alig győzöm utolérni Anitával a hátam mögött.